Társfüggőség és ami mögötte van

A függőség kifejezést sokszor helytelenül használják olyan kapcsolatok leírására, ahol a partner túl ragaszkodó, vagy túlságosan függ a partnerétől. Holott sokkal több van ebben a kifejezésben, mint ahogy általában használjuk. A társfüggő kapcsolatok ennél jóval extrémebbek. Az a fél, aki társfüggő, az egész életét úgy tervezi meg, hogy megfeleljen a másiknak.

A legegyszerűbb megfogalmazásban, akkor hívunk egy kapcsolatot társfüggőségnek, amikor az egyik partnernek szüksége van a másikra, a másiknak pedig szüksége van arra, hogy szükség legyen rá. Ez a körkörös folyamat, amit a szakértők a társfüggőség körének neveznek. A társfüggő önbecsülése és önértékelése csak a másikért való önfeláldozásból ered, aki viszont túl nagy örömmel fogadja ezt az áldozatot.

Gyors tények a társfüggőségről:

  • társfüggő kapcsolat lehet barátok között, szerelmesek között, de családtagok között is
  • gyakran  érzelmi vagy fizikai bántalmazás is része a kapcsolatnak - a társfüggő ember barátai vagy családtagjai észrevehetik, hogy valami nincs rendben
  • mint minden mentális-, vagy érzelmi egészséget érintő problémánál, a kezeléséhez itt is időre és energiára van szükség, valamint egy szakértő segítségére

Társfüggőség vagy függés?

Fontos felismerni a különbséget egy személytől való függés - ami lehet pozitív és vonzó jellemvonás is - és a társfüggés köztt, ami viszont káros.

Nézzünk néhány példát, amely megmutatja a kettő közötti különbséget:

  • Függő: Két ember számít egymásra; támaszért és szeretetért. Mindkettő talál értéket a kapcsolatban. 
  • Társfüggő: A társfüggő személy haszontalannak érzi magát, hacsak a másiknak nincs rá szüksége- és hatalmas áldozatokat hoz a másikért. A partnere számára pedig kielégítő, hogy minden igényét lesi a másik. A társfüggő kizárólag akkor boldog, amikor nagy áldozatokat hoz a társáért. Azt érzi, csak akkor van bármi célja, ha a másiknak szüksége van rá.

 

  • Függő: Mindkét fél számára a kapcsolatuk a prioritás, de találnak örömöt azon kívül is, más barátokkal és hobbikban is.
  • Társfüggő: Nincs személyazonossága, érdeklődése vagy értékei a társfüggő kapcsolatán kívül.

 

  • Függő: Mindkét fél ki tudja fejezni az érzelmeit és szükségleteit, és módot talál arra, hogy mindkettőjük számára jövedelmező legyen a kapcsolat. 
  • Társfüggő: Az egyik fél úgy érzi, hogy a szükségletei és érzelmei nem fontosak, és nem is fejezi ki őket. Lehet, hogy nehezére is esik észrevenni a saját szükségleteit.

Társfüggő lehet csak az egyik fél, de előfordul, hogy mindketten azok. A társfüggő személy figyelmen kívül hagyja az élete egyéb fontos területeit, hogy kielégítse partnere kívánságait.
A társ iránti rendkívüli elköteleződése károsíthatja a következőket:

  • más kapcsolatok
  • saját karrierje
  • mindennapi felelősségei

Az „engedélyező” (másik fél) szerepe is működésképtelen. Az a személy, aki egy társfüggőre támaszkodik, nem tanulja meg, hogyan alakítson ki egyenrangú, kétoldalú kapcsolatot, és gyakran más ember áldozataira és rászorultságára épít.

A társfüggőség tünetei

Nehéz lehet megkülönböztetni egy társfüggőt egy olyan embertől, aki egyszerűen csak ragaszkodó, vagy nagyon oda van a másikért.
De a társfüggő ember általában:

  • nem talál semmi örömöt vagy elégedettséget az életben, csak ha a másikért tesz valamit
  • benne marad a kapcsolatban, akkor is, ha észreveszi, hogy a másik fájdalmat okoz
  • bármit megtesz a másikért, bármilyen árat is kell fizetnie érte - állandó aggodalmat érez a kapcsolatuk miatt, azon vágyából fakadóan, hogy a másikat folyamatosan boldoggá tegye
  • minden erejét és idejét arra használja, hogy megadja a másiknak, amit az kér
  • bűntudatot érez, ha saját magára gondol, ezért nem fejezi ki kívánságait és szükségleteit
  • figyelmen kívül hagyja a saját morális értékeit vagy lelkiismeretét, hogy megfeleljen a másiknak

A körülötte élő emberek lehet, hogy figyelmeztetik a társfüggőt aggodalmaikról. De még ha utalnak is rá, hogy talán túlságosan függ a párjától, a társfüggő nehezen talál erőt arra, hogy otthagyja ezt a fajta kapcsolatot. A társfüggő személy képtelen elszakadni a másiktól, mert a saját személyisége a másikért hozott áldozatok köré épül.

Mi okozza a társfüggő kapcsolatot?

A társfüggőség egy tanult viselkedés, ami általában a múltbeli viselkedésmintákból és érzelmi nehézségekből ered. Régen azt feltételezték, hogy az alkoholista szülővel való kapcsolat lehet az eredője. Manapság a szakértők szerint sokféle szituációból kialakulhat ez a viselkedési forma.

Káros szülői kapcsolat

Akik társfüggők felnőttként, gyakran volt problémájuk a szüleikkel gyermek-, vagy kamaszkorukban. Lehet, hogy arra tanították őket, hogy az ő szükségleteik nem elsőrangúak, vagy nem annyira fontosak, mint a szüleiké. Az ilyen típusú családokban a gyereket úgy nevelik, hogy a szülők igényeire fókuszáljon, és sose gondoljon magára. Az ilyen szülők azt tanítják a gyermekeiknek, hogy önzőek, ha saját magukra gondolnak. Ennek eredményeként a gyerekek megtanulják figyelmen kívül hagyni a saját szükségleteiket, és csak arra gondolnak, hogyan tudják kielégíteni mások igényeit.
Ezekben a helyzetekben legalább az egyik szülőre jellemző:

  • valamilyen függőségi probléma, alkohollal vagy droggal
  • az érettség és az érzelmi fejlődés hiánya, ami saját én-központú igényekhez vezet

Ezek a helyzetek hiányosságokat eredményeznek a gyermek érzelmi fejlődésében, ami miatt a későbbiekben társfüggő lehet.

Mentálisan vagy fizikailag beteg családtaggal való együttélés

A társfüggőség származhat onnan is, hogy gondoskodni kell egy olyan emberről, aki nagyon beteg. Ha a gondozó szerepébe kerül valaki, főleg fiatalon, az azzal járhat, hogy fel kell adnia a saját vágyait, szükségleteit, és egy olyan viselkedésformát kell kialakítania, ahol mindig a másik az első. Az ember önértékelése ilyenkor azon alapulhat, hogy a másiknak szüksége van rá, míg ő cserébe semmit nem kap. Persze fontos hozzátennünk, hogy nagyon sok ember, aki krónikus beteget ápol, nem lesz társfüggő. De megtörténhet, hogy mégis kialakul ez a forma, főleg, ha a szülő vagy a gondozó az előbb felsorolt diszfunkcionális viselkedések valamelyikét alkalmazza.

Bántalmazó családok

Fizika, érzelmi vagy szexuális bántalmazás okozhat pszichológiai problémákat, amik évekkel később is jelentkeznek, vagy kihathatnak egy egész életre. Az egyik, korábbi bántalmazás okozta probléma, ami később felütheti a fejét: a társfüggőség. A gyerek vagy kamasz, akit bántalmaznak, megtanulja, hogy elnyomja az érzéseit, egyfajta védekező mechanizmusként a fájdalom és bántalmazás ellen. Ez felnőttként azt eredményezheti, hogy csak a másik személy kívánságai fontosak, és nem ismeri fel a sajátjait. Előfordul, hogy aki gyermekként bántalmazó kapcsolatban nőtt fel, később is ezeket a kapcsolatokat keresi, mert ez ismerős számára. Ez szintén okozhat társfüggőséget.

Kezelés

Egy pár példa, ami segíthet egészséges, kiegyensúlyozott kapcsolatot kialakítani:

  • A társfüggő kapcsolatban élő emberek megpróbálhatnak apró lépéseket tenni, hogy kicsit szeparálódjanak a társuktól. Szükségük lehet egy hobbira vagy tevékenységre, amiben örömüket lelik a kapcsolaton kívül is.
  • A társfüggő embernek meg kell próbálnia időt tölteni a támogató családtagokkal és barátokkal.
  • Annak félnek, akiért a másik folyamatosan áldozatokat hoz, meg kell hoznia a döntést, miszerint mostantól nem segít a társfüggő társának abban, hogy elfogadja, engedi ezeket a hatalmas áldozathozatalokat.

 

Ahogy az egyéni tanácsadás, úgy a csoportos terápiák is hasznosak lehetnek a társfüggőknek. Egy szakértő tud nekik segíteni abban, hogy képesek legyenek kifejezni az érzelmeiket, amiket már lehet, hogy gyerekkoruk óta eltemettek magukban. Azoknak, akiket korábban bántalmaztak, szembe kell nézniük a bántalmazással és újra érezniük a saját érzelmeiket és szükségleteiket. Végezetül, egy társfüggő kapcsolatban mind a két félnek meg kell tanulnia felismerni bizonyos viselkedési mintákat, mint a „szükségem van arra, hogy szükség legyen rám” sablont, vagy az elvárást, hogy a másik élete köré épüljön. Igénybe vehetik szakember segítségét is. 

Ezek a lépések nem könnyűek, de megérik a fáradtságot, hogy mind a két fél felfedezhesse milyen egy egyenrangú, kiegyensúlyozott párkapcsolat.

 

Forrás: medicalnewstoday.com