A bántalmazás bizonyos jelei (mint pl. foltok a testen) könnyen észrevehetők. Más fajtáit sokkal nehezebb észrevenni. Az érzelmi bántalmazást kívülről néha könnyű felismerni, de az, aki benne van, nehezebben lát rá, vagy egyáltalán nem gondolja, hogy bántalmazó kapcsolatban élne. Érzelmi vagy fizikai bántalmazásnál az elkövető irányítani, elszigetelni vagy megijeszteni próbálja a másikat. A bántalmazásnak több formája is lehet: kijelentések, fenyegetések vagy cselekedetek, amelyek ismételt mintává is válhatnak.
Ha többet tudunk az érzelmi bántalmazás jeleiről, könnyebben felismerhetjük, ha velünk történik, és könnyebben kérhetünk segítséget.
A bántalmazó emberek többnyire a hozzájuk közel álló embereket bántják. Például a partnerüket. Ugyanakkor többféle típusú kapcsolatban megjelenhet az érzelmi bántalmazás, mint például a munkatárssal, szülővel, gondozóval vagy egy közeli baráttal. Mint ahogy a Gyermekkori bántalmazást túlélt felnőttek Nemzetközi Szövetsége írja; az érzelmi/pszichés bántalmazás néha egészen kicsi lehet. A célszemély lehet, hogy észre sem veszi, hogy manipulálják. Pedig kiemelten fontos, hogy észrevegyük a viselkedési minta apró jeleit is, és véget vessünk nekik.
Az érzelmi bántalmazás számos formát ölthet, de vannak főbb kategóriák, attól függően, hogy a bántalmazó személy hogyan viselkedik. Jöjjön ezek közül néhány!
KONTROLL
A kontrolláló viselkedés mindig figyelmeztető jel egy kapcsolatban. Példák a kontrolláló viselkedésre - a kontrollt gyakorló fél:
- igényeket állít fel, elvárva, hogy a másik megcsinálja
- minden döntést ő hoz meg, még ha ezzel a másik terveit át is húzza
- állandóan ellenőrzi, hogy a másik hol jár
- ragaszkodik az állandó telefonhívásokhoz, üzenetekhez, hogy tudja, a másik hol van, erről képet is kér, sőt, néha el is megy megnézni, hogy tényleg ott van-e a másik
- elvárja, hogy minden üzenetre, telefonhívásra azonnal reagáljon a másik
- kontroll alatt tartja a pénzügyeket, a közös számla mindig az ő nevén van, a másik fél maximum csak hozzáférést kaphat
- kémkedik a másik után, belenéz a telefonjába, megnézi az internetes előzményeket és beszélgetéseket, amiket másokkal folytatott
- elkéri a jelszót a másik összes fiókjához, hogy bármikor be tudjon lépni
- úgy kezeli a párját, mint egy gyereket (mit egyen, hova menjen, mit vegyen fel)
- kiabál a másikkal
- felhasználja a másik félelmeit (sok bántalmazó ember arra használja a másik félelmeit, hogy manipulálni tudja)
- megvonja a szeretetet (a bántalmazó emberek úgy büntetik a másikat, hogy nem mutatják ki a szeretetüket, vagy azt éreztetik, hogy a másik nem érdemli meg azt)
- nagylelkű ajándékokat adnak, de emlékeztetnek, hogy az bármikor elveszhet, illetve ezt is elvesztik, ha otthagyják a kapcsolatot.
MEGSZÉGYENÍTÉS
A bántalmazó emberek sokszor éreztetik a másikkal, hogy szégyenkezniük kell a hiányosságaik miatt, és hogy kevésbé értékesek ezek miatt. Példák:
- Kioktatások: A bántalmazó kioktathatja a másikat a viselkedése miatt, éreztetve, hogy a másik az alárendelt fél a kapcsolatban
- Kitörések: Ez is a kontroll egyik példája. Ha nem úgy viselkedünk, ahogy azt a bántalmazó ember elvárná, könnyen kitörhet, haragos lehet. Ezzel kontrollál és eléri, hogy a másik szégyellje is magát, amiért nem figyelt rá eléggé.
- Hazugságok: A bántalmazó emberek sokat hazudnak. Elhitetik a másikkal, hogy a barátaik rossz véleménnyel vannak róla.
- Kihátrálás: A bántalmazó emberek néha inkább otthagyják a beszélgetést, minthogy megoldás keressenek a problémára. Egy otthoni veszekedésben például úgy zárhatják le a vitát, hogy a másik egyszerűen bolond. Így az összes felelősség a másikra hárul, aki szégyelli magát, de a probléma nem oldódik meg.
- Jelentéktelenítés: Ha a másik fél a problémáiról szeretne beszélni, akkor a bántalmazó kicsúfolhatja ezek miatt, kritizálhatja, hogy bolhából csinál elefántot.
HIBÁZTATÁS
A hibáztatás tipikusan a bántalmazó fél saját bizonytalanságából fakad. Azzal, hogy másokat hibáztat, eltereli a figyelmet a saját hiányosságairól. Ez több formát is ötlhet:
- Féltékenység: A bántalmazó taktika része lehet. A bántalmazó fél gyakran nehezményezheti, hogy a párja másokkal beszél, flörtöl. Meg is vádolhatja a másikat, hogy rendszeresen megcsalja őt.
- Az áldozat szerepe: A bántalmazó lehet, hogy minden helyzetet kifordít, és úgy állítja be, mintha a másik lenne a vétkes. Lehet, hogy meg is vádolja a másik felet, hogy ő a bántalmazó.
- A másik felbosszantása: A bántalmazó pontosan tudja, hogy mivel hozhatja ki a másikat a sodrából. Addig húzhatja a másikat, míg kiborul, majd azért hibáztatja, hogy kiborult.
MEGALÁZTATÁS
Sokszor úgy tűnhet, mintha a bántalmazó embernek semmi más célja nem lenne a viselkedésével, csak hogy megalázza a másikat. Például:
- Csúfolás: A bántalmazó sokszor lehülyézheti, idiótának vagy más sértő neveken hívhatja a másikat. Ha a másik szóvá teszi, hogy ez fáj neki, azzal magyarázhatja, hogy csak szarkazmus volt.
- Viccelődés vagy szarkazmus: Habár a szarkazmus a feszültségoldás egy humoros módja lehet, de csak akkor, ha mindkét fél viccesnek találja. Néha a bántalmazó a lealacsonyító beszédstílusát álcázza szarkazmusnak. Ha ezen a másik megbántódik, akkor kicsúfolja, amiért nincs humorérzéke.
- Nyilvános balhék: Sokszor a bántalmazó közönség előtt (az utcán, a moziban) kezd bele egy-egy nagyobb vitába, csak hogy hibáztathassa a másikat, amikor az dühös lesz. Lehet, hogy ugratja a másikat, vagy nevetségessé teszi mások előtt.
- Leereszkedő viselkedés: Lenézheti a másikat, amiért az valami új dolgot szeretne tanulni, vagy egyértelművé teszik, hogy a másik ember nincs az ő „szintjén”.
- Kinézet csúfolása: A bántalmazó ember sokszor kritizálhatja a másik kinézetét mások előtt.
- Megcsalás: A bántalmazó megcsalhatja a partnerét csak azért, hogy megalázza őt, vagy hogy bebizonyítsa, hogy ő mennyire vonzó mások számára.
- Bántó becenevek: A kedves állatnevek vagy becenevek normálisak egy párkapcsolatban. Ugyanakkor, ha az a becenév bántó a másik számára, nem elfogadható.
KISZÁMÍTHATATLANSÁG
A bántalmazók sokszor kaotikus helyzeteket hoznak létre, hogy ezzel is ellenőrizni tudják a partnerüket. A kiszámíthatatlan viselkedés lehet:
- drasztikus érzelmi változások (teljesen gyengédből a nagyon haragosig, ahol össze is tör tárgyakat)
- érzelmi kitörések
- veszekedések kezdeményezése, látszólag ok nélkül
- önellentmondás: olyan dolgot mond, ami teljesen ellentétes azzal, amit korábban mondott
- tények letagadása; vagy épp úgy csinál, mintha a másik nem emlékezne pontosan a részletekre
- kétszínűség: mások előtt bűbájos a partnerével, de abban a percben, hogy hazaérnek, teljesen megváltozik
ELSZIGETELÉS
A bántalmazók sokszor viselkednek úgy, hogy azzal elszigetelik a másikat a barátaitól és más emberektől. Példák:
- megtiltja a másiknak, hogy a barátaival vagy a családjával találkozzon
- eldugja a másik kocsikulcsát
- ellopja, sőt, akár összetöri a másik telefonját, számítógépét
- nevetségessé teszi vagy lealacsonyítja a másik családját vagy baráti körét, éreztetve a másikkal, hogy rossz döntés velük időt tölteni
- a másik összes szabad idejét lefoglalja
- bezárja a másikat egy szobába vagy a házba
MIT LEHET TENNI?
Aki ezek elolvasása után azt érzi, hogy veszélyben van, és azonnali segítségre van szüksége, hívja a 112-őt (rendőrség).
Aki úgy gondolja, hogy érzelmi bántalmazás elszenvedője, de nincs szüksége azonnali segítségre, ő is keressen segítséget. Vannak szervezetek, akiket lehet ingyenesen hívni, vagy akiknek névtelenül lehet írni. Segítséget kérhet egy barátjától vagy családtagjától.
Ha beszélünk ezekről a dolgokról egy szerettünkkel, segíthet, hogy könnyebben elviseljük az esetet, megértsenek minket és kevésbé legyünk elszigetelve másokól.
Sokan azt hiszik, hogy tudják kezelni a helyzetet, és elfogadják, igazolják magukban a bántalmazó cselekedeteit, azzal vigasztalva magukat, hogy "azért nem olyan rossz, mint a fizikai bántalmazás". Csakhogy az érzelmi bántalmazásnak is vannak hosszútávú negatív hatásai, és gyakran követi őket fizikai bántalmazás is.
Emiatt fontos lépéseket tenni, hogy minél messzebb kerüljünk egy ilyen kapcsolattól. Miket tehetünk:
- Határok felállítása a bántalmazóval szemben: Állj ki magadért, bármi áron, hogy megállítsd a bántalmazást. Sok esetben ez a kapcsolat befejezését jelenti, illetve azt, hogy soha többé nem beszélsz vele.
- Prioritások megváltoztatása: A bántalmazó sokszor a másik együttérzését manipulálva éri el, hogy magával ne, csak a bántalmazóval törődjön. Fontos, hogy ezt megállítsuk, és a saját magunk prioritásait helyezzük előtérbe.
- Szakszerű segítség: Terápia vagy önsegítő csoport látogatása segíthet megerősíteni a személyt elhatározásában, és megmutatják, hogy nincs egyedül ezzel a problémával.
- Vészterv: Mindenkinek, aki bántalmazó kapcsolatban él, kell hogy legyen egy vészterve, hogy hogyan fog kilépni a kapcsolatból, amikor eljön az ideje. Segíthet megerősíteni a tervet, ha olyanokkal dolgozza ki, akik szeretik és támogatják, illetve ez erőt adhat ahhoz is, hogy lépjen, amikor kell.
Összefoglalás
Az érzelmi bántalmazásnak sok formája van, és sokkal finomabbak, apróbbak lehetnek, mint a bántalmazás szembetűnőbb, egyéb formái. Aki felfedezi az érzelmi bántalmazás bármilyen jelét is, forduljon segítségért, úgy, ahogy neki kényelmes. Egy szakértő segítségében vagy egy közeli barátban megbízni segíthet lépéseket tenni egy olyan jövő felé, ahol képesek kilépni ebből a szituációból.
Tanácsadó szakpszichológusként, Család és párkapcsolati tanácsadó szakon végeztem nagyjából 10 éve. Azóta magánpraxisban dolgozom. A munkám során Sématerápiával és evidence based módszerekkel dolgozom. 
Ferles Péter
Forrás: https://www.medicalnewstoday.com/articles/325792.php
